Vallomások

Pintér Ági

Nem olyan rég csatlakoztam az Alapítványhoz. Voltam velük klubdélutánon, őszinte kedvességgel találkoztam. Érdekmentes mosolyokkal,lelkesedéssel.Nem is kérdeztem meg, miből,hogyan gazdálkodnak,hány éve alakultak,s bár nem vagyok képzett tanár,se óvónő, csatlakoztam hozzájuk. Anyagi haszon, fizetés nincs, de annyi, de annyi mindent kapok!El sem mondható!

Néhány óra, amit egy héten egyszer bent tölthetek a hematológián, mesélve, játszva, beszélgetve,mely megtanít kitartásra, türelemre, erővel tölt fel az ott levők ereje, hogy van valami fontos - túl az ezer mindennapi kötelességemen - az életben,hogy adhassak jobb kedvet, az egyhangúságban kikapcsolódást. S a legtöbbet kapjam, amit ember kaphat, csillogó szemeket, mosolyokat,apró örömöket, fel-felcsillanó reményt.

<< Vissza